Okos. :) szófogadó, csöndes kutya. :)
Délután elindultunk Vukcicával Székesfehérvárra. Családi vacsi. Iszonyat finom kaják, végtelenül kedves vendéglátók. Szeretek ott lenni. :) A kutyus itthon marad. Kikészítettem vizet, és kellő mennyiségű alom papírt. Vukcica huga (Mariann) biztos volt benne, hogy mindent pozdorjává szed a kuytám, mire hazaérek... Én meg magabiztos mosollyal fogadást kötöttem vele. Bár sajnos tét nélkül...
Nagyi, és Zsuzsi voltak a házigazdáink! Imádjuk Őket! :)
Az Ünnepelt kis szülinapos Mariann, és párja, Peti! Őket is szeretjük! :)
Két képpel feljebb, azt mondtam sajnos, mert a kutya példásan viselkedett amíg nem voltunk itt. Nem rágta szét a papírt. Semmit nem rágott szét. A helyén várt szépen csendben. :) Kapott nagy dicséretet!
Ma már nem kap enni, mert holnaptól napi 2 étkezésre szoktatom. Ezért fontos, hogy reggel éhes legyen, és megegye a szokásosnál nagyobb adag tápot. Hiszen a napi adagját ezentúl 2 felé osztom csak, és nem három felé. Így két étkezés között nagyobb idő telik el, jobban be tud állni az emésztése, és az ürítés is jobban tervezhető lesz. Ezáltal egy következetesebb életvitel alakítható ki a távolabbi jövöre nézve is.
Hazafele tettünk egy kis akaratlan kitérőt, elnéztem egy táblát sajna. Nem tudom hogy történhetett, mert már sokszor jártunk arra. De valahogy benéztem. Kicsit bosszankodtam magamra, de aztán minden mérgem elszállt mikor láttam itthon, hogy milyen jól viselkedett Mázli. :)
